Magyarország ismét hátulról az első: ezúttal a nők parlamenti részvételében
Az Európai Parlamentben az elmúlt ötéves ciklusban nagyot javult mind a nők aránya, mind az általuk betöltött pozíciók eloszlása. Ezzel szemben a magyar Országgyűlés negatív rekorder a női miniszterek részvételében, nem is akárhogyan: Varga Judit elvesztése után nincs egy sem. Női képviselőnk sincs sok, ebben is az utolsók vagyunk. Megnéztük, hol több vagy épp kevesebb a nő az európai parlamenti és a nemzeti képviselők közt, és hogyan befolyásolják ezt az adott állam választási szabályai. Nőügyekkel foglalkozunk a sorozat 8. részében.
©naszalyg93/Shutterstock
Magyarország egy újabb EU-s listán került utolsó helyre, most épp a női miniszterek és képviselők arányában lettünk listavezetők, mégpedig hátulról. Varga Judit lemondása után nemcsak hogy egész Európában nálunk a legalacsonyabb a női miniszterek aránya, ez a szám egyszerűen 0 százalék, hiszen nincs női miniszterünk.
A magyar valóságban szocializálódott választók számára ez talán nem kiugró, hazánkban még a Fidesz-kormányzat előtt sem volt soha 30% fölött a női miniszterek aránya, és volt időnként egy-egy olyan időszak, például 2009-ben, amikor éppen nem volt női miniszterünk. A női képviselők arányában is utolsók lettünk 2024 első negyedévében, 14,1%-kal éppen kicsit Ciprus mögött, ahol 14,3% ez az arány.
Van még egy érdekes összehasonlítás: az Európai Parlamentben a magyar női képviselők aránya 38,1%, ez alig marad el az európai átlagtól (39,4%). Sorozatunk mostani részében arra fókuszálunk, hány nőt választunk meg, hányan kerülnek pozícióba, és vajon miért (csak) ennyien.
