Először tavaly július végén és augusztus elején kérdezett meg a Világgazdasági Fórum megbízásból az Ipsos közel húszezer embert 27 országból, hogy hajlandóak-e koronavírus elleni vakcinát beadatni maguknak, és ha nem, akkor ennek mi az oka. Ebben a körben még benne volt – más államokkal együtt – Magyarország is, a későbbi felmérésekből többek között hazánkat is kivették, és összesen, világszinten 15 államra terjedt ki a felmérés. A csak egyszer mért államok Belgium, Hollandia, Svédország, Magyarország, Lengyelország, Oroszország.

Összehasonlításunkban a továbbiakban valamennyi európai ország mellett valamennyi kontinensről egy államot vettünk figyelembe. Így a következő államokat hasonlítjuk össze: Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Spanyolország, Németország, Olaszország és Franciaország, Ausztrália, Kína, Dél-Afrika, illetve a KSH közvéleménykutatása alapján természetesen a magyar adatokat is bemutatjuk.

Bizalmatlan lengyel–magyar–orosz hármas

Tehát az első vizsgálat szerint a 27 ország átlagát tekintve 74 százalék állította azt, hogy (határozottan vagy némiképp) egyetért azzal, hogy beadatja magának a vakcinát, ha az elérhető lesz. Ha ebből kivesszük azokat az országokat, amelyek a későbbi mérésekben nem szerepelnek, akkor az átlag felmegy 77 százalékra, grafikonunkon mi is ezt az adatot szerepeltetjük. Ugyanis jórészt azok az államok hiányoznak a későbbiekben, akik alaposan levitték az átlagot.

Magyarországon és Lengyelországban az emberek 56-56, Oroszországban pedig 54 százaléka érdeklődött az oltás iránt. Ugyanakkor azok aránya, akik határozottan kijelentették, hogy oltást szeretnének, Magyarország esetében ekkor csak 19 százalék volt. És ebben a körben 28 százalék volt azon magyarok aránya, akik viszont határozottan elutasították az oltást, ez messze a legmagasabb arány, 4 százalékkal előzve meg a második orosz és nyolccal a harmadik francia adatot.

Globálisan a vakcinaellenző válaszadók több mint fele (56 százalék) a mellékhatások miatt aggódott, 29 százalék pedig azért, mert attól tartott, hogy nem lesz hatékony a vakcina. Magyarország esetében ezt a két okot az oltást elutasítók 59, illetve 35 százaléka jelölte meg.

Érdeklődés és oltás híján

Az átmeneti nyári enyhítések után és a második hullám felkapaszkodása előtt érezhetően fellélegeztek az emberek és az októberi jelentés alapján ez jól kimutatható az oltás iránti elkötelezettségükben is. Szinte mindegyik államban alacsonyabb lett az oltakozási kedv, világszerte (alapul véve a 15 tagállamra mért augusztusi 77 százalékot), októberben már csak az emberek 74 százaléka mondta magát oltáspártinak. Ebből viszont csak 22 százaléknyian vállalták volna “azonnal” az oltást, a többiek hetekkel, hónapokkal később. Látványos volt a visszaesés Kínában, míg az európaiak az óvatosabbak közé tartoztak. Továbbra is a mellékhatások miatt aggódtak a legtöbben, de világszerte már csak 34 százalék tartozott ide. Jelentősen megnőtt azonban azok aránya (33 százalék), akik szerint a klinikai vizsgálatokat túl gyorsan végzik, az oltás hatékonysága miatt pedig csak 10 százaléknyian aggódtak, ugyanennyien voltak az oltásellenesek is.

Érdekes módon, bár már világszerte lehetett látni a második hullám hatásait, decemberre nem javult lényegesen az oltakozási kedv. A december 29-én publikált felmérésbe visszakerült Oroszország, ahol a lakosságnak csak a 14 százaléka mondta azt, hogy beadatná az oltást, azonban ez még mindig több volt, mint a franciák 12 százalékos adata. Ha ehhez hozzávesszük a valószínűleg oltakozók táborát, akkor 43 és 40 százalékot láthatunk, utóbbi pontosan a fele a legmagasabbra mért kínai adatnak (80 százalék).

Igen lett a magyar talánból

Decemberről ismét van magyar adatunk. A KSH ettől kezdve minden héten felmérést közöl az oltási hajlandóságról. A legelső adat szerint a magyar lakosság kevesebb mint 15 százaléka volt biztos abban, hogy beoltatná magát, 28 százalék pedig azt mondta, hogy “talán”. Mivel a Világgazdasági Fórum felmérésében ez a két választ – jelezve külön is az értékeket – összevonták, így mi is így kezeltük. Ennek alapján mondhatjuk azt, hogy a magyarok 43 százaléka tavaly év végén többé-kevésbé támogatta azt a gondolatot, hogy oltást kapjon. Az elutasítás viszonylag magas, több mint 35 százalék volt.

2021 elejétől már a világ nagy részén beindultak az oltási kampányok, azonban nagyrészt ez még nem érte el a tömeges méreteket. Látványosan megnőtt viszont az európaiak oltakozási kedve, erről tanúkodik a márciusi adatsor . Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban is húsz százalék körüli volt a növekedés – miközben Oroszországban tovább csökkent ez az adat.

Hogy képbe tudjuk helyezni ezeket a számokat, az Oxfordi Egyetem összesítése szerint a felmérés készítésekor azok aránya, akik legalább az első vakcinát megkapták, az Egyesült Királyságban körülbelül 29 százalék volt, 14 százalék az Egyesült Királyságban, 3-5 százalék Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Oroszországban és Spanyolországban és kevesebb, mint 1 százalék Ausztráliában és Dél-Afrikában. Említsünk meg még egy adatot: az oroszok 39 százaléka még márciusban is teljes mértékben oltásellenes volt.

A KHS mérése szerinti magyar adatok követték, néhol túl is szárnyalták a nemzetközi trendet. Áprilisra a magyarok 59,1 százaléka azt mondta, hogy tervezi az oltakozást, vagy már meg is kapta az első és/vagy a második adagot. A “talán”-nal válaszolók aránya lecsökkent 17,1 százalékra, így a két tábor együtt már 77 százalékot tett ki. Az oltást továbbra is elutasítók aránya pedig a felére csökkent.

Békeidőben jobban szeretjük az oltásokat

Még legrosszabb álmainkban sem szerepelt a koronavírus-járvány, amikor az Európai Bizottság egy ebből a szempontból nagyon lényeges felmérést tett közzé 2018-ban. Mégpedig arról, hogy az európaiak hogyan viszonyulnak az oltásokhoz, milyen arányban támogatják, mennyire bíznak meg bennük, és mi az oka annak, ha valaki elutasítja.

A kérdés természetesen nem arra vonatkozott, hogy ha lesz egy új világjárvány, akkor amint elérhető az oltás, akkor beadatnák-e maguknak az emberek. Hanem arra voltak többek között kíváncsiak a kutatás készítői, hogy az európaiak fontosnak tartják-e az oltások beadását a gyermekeknek, és hogy biztonságosnak tartják-e azokat a vakcinákat, amelyek miatt egyébként a gyermeküket elviszik az orvoshoz.

Azokat az országokat gyűjtöttük ki, amelyek szerepelnek a Világgazdasági Fórum felmérésében is, így országonként össze tudjuk hasonlítani a közvélekedést – és a magyar adatokat is bemutatjuk. Általában elmondható, hogy az oltási hajlandóság “békeidőben” jóval nagyobb, mint a rendkívüli állapotokat előidéző koronavírus-járvány alatt. A sorból mindkét esetben kilóg Franciaország, ahol úgy tűnik, a vakcinákat nagyobb kétkedéssel fogadják, mint máshol. Magyarországon azonban minimális az általános oltásellenesség, az egész EU-ban csak Spanyolországban és Portugáliában van nagyobb támogatottsága az oltások beadásának.

Végezetül: a tanulmány készítői leszögezik, hogy az oltóanyag-bizalmat úgy kell értelmezni, mint az oltások hatékonyságába és biztonságába, valamint az azokat “szállító” egészségügyi rendszerbe vetett bizalom. Úgy fogalmaznak: “Az oltóanyag-bizalom arra a meggyőződésre utal, hogy az oltás a lakosság legjobb egészségügyi érdekeit szolgálja.”