A magyarországi börtönöket is eddig nem látott feladat elé állította a koronavírus-járvány. Olyan környezetben kellett újabb szigorításokat életbe léptetni, ahol a biztonság, az elkülönítés egyébként is a mindennapok legfontosabb velejárója. Az egyébként is zárt rendszeren belül újabb korlátozásokról, egyes fogvatartottak egészségügyi elkülönítéséről kellett dönteni. Összeállításunkban azokat kérdeztük, akik testközelből szereztek tapasztalatokat a járvány-sújtotta büntetés-végrehajtási (bv) rendszerben.

A járvány alatt minden börtön maga teszteli a fogvatartottakat, és a tüneteket mutatókat azonnal elkülönítik és megkezdik gyógykezelésüket – tudtuk meg Kovács Mihály ezredestől, a BvOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetőjétől. „Fokozatosan vezettük be az operatív törzs és a Nemzeti Népegészségügyi Központ iránymutatásai alapján a szükséges intézkedéseket. Az emberéletek megóvása mellett kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a fogvatartottak kapcsolattartáshoz fűződő jogosultságaikkal élni tudjanak a pandémia időszaka alatt is” – fűzte hozzá. A kórházi kezelésre szoruló rabokat Tökölre szállítják, de szükség esetén civil kórházak segítségét is igénybe veszik.

Az enyhe és közepesen súlyos tüneteket mutató fogvatartottak fekvőbeteg ellátására a tököli rabkórházban alakítottak ki Covid-osztályt, amely alkalmas fertőző betegek akár tömeges ellátására is, a súlyos állapotban lévő, lélegeztetésre szoruló fogvatartottak kezelése az aktuális állapotuk függvényében polgári egészségügyi intézményekben valósult meg – mondta a szolgálatvezető.

Hogy mennyire féltek a fogvatartottak a járványtól, arról Ragó László börtönorvos százados beszélt az Eurológusnak. Ő azt mondja, „a fogvatartottak a megfelelő kommunikációnak köszönhetően megértették a világjárvány okozta új helyzetet, a védekezést magatartásukkal érdemben segítették”. Természetesen bennük is volt aggodalom, jellemzően nem igazán saját maguk, inkább a kint lévő hozzátartozóik miatt – tette hozzá az orvos.

A bizonytalanság a legrosszabb

Vass Csaba 2018 decemberében vonult be a börtönbe, előtte nem volt büntetve. Azt mondja, ehhez képest nagyon hamar beilleszkedett, felvette a börtönritmust, és rövid idő elteltével már könyvtárosként dolgozott. 2022 elején telik le a büntetése, ezt követően régi szakmájában, építészként dolgozik majd. Rendhagyó keretek között beszélgettünk vele: a veszprémi börtön könyvtárában ült és Skype-on kapcsolódtunk hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan szembesült a pandémiával és milyen félelmei voltak azzal kapcsolatban, azt mondja, a legelső, amivel találkozott, hogy a kapcsolattartását korlátozták. „2020 február végén éppen arra vártam, hogy az ismerőseimmel az úgynevezett beszélőn találkozhassak, amikor a reintegrációs tisztem közölte, hogy ez elmarad, mert az országos parancsnokság úgy döntött, hogy nem engedélyezi a továbbiakban a személyes találkozókat. Ez sokkolóan hatott rám, annak ellenére, hogy akkor már hallottunk a járványról, hogy valami elindult Kínából, voltak róla hírek a faliújságon, de úgy voltunk vele, hogy ez bennünket biztosan nem érint” – meséli. Ráadásul a büntetés egyharmadának kitöltése után lehetőség van arra, hogy az elítélt eltávozást kapjon, kijárjon a börtönből, Vass Csabának ez éppen 2020 április elején kezdődött volna, de a járvány miatt teljesen elmaradt.

„A pandémiát megelőzően hetente kétszer fociztunk, a konditermet havonta nyolcszor egy órát használhattuk, voltak csoportos foglalkozások, részt vettem a színjátszókör munkájában, például a rendőrségen kisiskolásoknak tartottunk előadást. A pandémiával ezek megszűntek” – magyarázza az elítélt, hozzátéve: maszkot kell viselni, kéthetente a teljes börtönt fertőtlenítették, plakátokon rendszeresen tájékoztatták a rabokat az aktuális vírushelyzetről és nagyon komoly szervezést igénylő feladatai voltak a börtön vezetésének. A legrosszabb a bizonytalanság volt, hogy nem tudtuk, mikor lesz mindennek vége és az ember aggódott a hozzátartozói miatt is, mivel a levelek is karanténba kerültek, tehát később kaptuk meg – emlékszik vissza az elítélt.

Civil bírálatok

A személyes kapcsolattartás kényszerű lecsökkentése, majd a járványhullámok közötti megtartása miatt civil szervezetek komolyan bírálták a büntetés-végrehajtást. Úgy vélték, hogy indokolatlanul és a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozták az elítéltek és a hozzátartozóik jogait is, s ez különösen hátrányosan érintette a gyermekeket is. A bv vezetése szerint ezek a vádak nem állják meg a helyüket.

Az egészen bizonyos, hogy csak addig maradtak és maradnak érvényben a megelőző intézkedések a hazai börtönökben, amíg azokra szükség volt, azaz amíg a fogvatartottak és a kollégáink egészségének megóvása ezt szükségessé tette, illetve teszi – mondta Kovács Mihály.

Amikor más európai országokhoz hasonlóan a hazai börtönökben is ideiglenesen felfüggesztjük a személyes kapcsolattartást, azzal egy időben lehetővé tettük a fogvatartottak számára a hosszabb időtartamú telefonálást, valamint a Skype-alapú online videótelefonálás lehetőségét – mondja Kovács ezredes, aki szerint a megelőző intézkedéseik indokoltságát bizonyítja, hogy egyetlen büntetés-végrehajtási intézetben sem alakultak ki gócpontok.

Amikor július 1-jétől ismét meglátogathatták hozzátartozóik a fogvatartottakat, szeptember közepéig csupán 2885 darab látogatást kérelmeztek az elítéltek, amely a teljes fogvatartotti populáció 16 százaléka. Ráadásul ebből mindössze 1949 alkalommal éltek a hozzátartozók a személyes látogatás lehetőségével. A börtön vezetői úgy vélik, hogy a személyes látogatások alacsony számának az az oka, hogy továbbra is biztosították a Skype-alapú kapcsolattartást, amely ráadásul költségkímélőbb – és praktikusabb – a hozzátartozók számára.

A bv adatai szerint július 1. és szeptember 13. között 109 968 darab Skype beszélőt kérelmeztek az elítéltek, amelyből 87 598 valósult meg. Megkérdeztük erről az egyik érintettet is, Vass Csabát: „Úgy gondolom, ezt nagyon rugalmasan kezelte a börtön vezetése”, mondja, „heti 45 percet kapunk, amit a túlnyomó többségünk kihasznál. Igaz, hogy ez személytelenebb, de mégis nagyon sokat számít. A fizikai kapcsolattartásra a járvány előtt havonta kétszer másfél óránk volt, ennek hiánya nagyon súlyos mentális problémákat okozott. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az hazudik. De a Skype-lehetőség ezen sokat enyhített.”

A börtön elviselhetőbbé tételében óriási feladat hárult a nevelőkre, szaknyelven regintegrációs tisztekre. Egyiküket, Szabó Enikő főhadnagyot arról kérdeztük, hogy a fizikai kapcsolattartás korlátozása milyen reakciókat szült az elítéltekben. Természetes, hogy mindenki szeretné látni a szeretteit, de tegyük hozzá, hogy a fogvatartottak is néznek híradót, olvasnak újságot, valamint a családtagjaikkal, barátaikkal leveleznek, telefonálnak, így teljesen tisztában voltak azzal, hogy a családjuknak is korlátozásokkal, kijárási tilalommal, távoktatással telnek a mindennapjai – mondja, szerinte emiatt átérezték a helyzet komolyságát.

Fontos volt a tájékoztatás, mondja, a plakátokon túl az új intézkedéseket bemutató videókat a zárkában folyamatosan vetítették nekik, így az egyéni beszélgetések alkalmával már beszélhettek a részletekről, mert a lényeges dolgokkal mindenki tisztában volt.

Az oltás feszültséget oldott

A büntetés-végrehajtás összesítése szerint szeptember 13-ig összesen 1357 fő fogvatartott és 2629 fő személyzet esetében igazolódott az új koronavírus fertőzés. Addig az időpontig a személyi állományból 6 fő, a fogvatartottak közül 15 fő vesztette életét – az elhunytak valamennyien krónikus alapbetegséggel kezelt, Covid-pozitív PCR-teszttel rendelkező személyek voltak.

A börtönben fordulópontot jelentett az oltás lehetősége, amit a bv vezetése teljes mértékben „házon belül” tudott megoldani. A számok is azt bizonyítják, hogy sem a fogvatartottakat, de a személyzetet sem kellett különösképpen győzködni az oltás szükségességéről. Hozzátartozik az is, hogy a börtönön belül a szabad mozgásnak különös jelentősége van, még akkor is, ha ez csak annyit jelent, hogy valaki mehet dolgozni, konditerembe vagy könyvtárba. Arról nem is beszélve, hogy sokak számára az oltás az ideiglenes eltávozás feltétele volt.

Szeptember közepéig 14 519 fő fogvatartott részesült védőoltásban, ami a teljes fogvatartotti közösség 79,47 százaléka és hasonló volt a személyi állomány átoltottsága is. Sőt, a december eleji adatok alapján már a fogvatartottak 82,55 százaléka kapta meg a szükséges vakcinát.

Vass Csaba azt mondja, amikor bejelentették, hogy lesz oltás, akkor sokkal nyugodtabbá váltak az emberek, és úgy tudja, társai közel százszázaléka igénybe is vette az oltást, már csak azért is, mert ettől várták a korlátozások enyhítését, a személyes kapcsolattartás visszatérését. „Én májusban kaptam az első, júniusban a második oltást és sokakhoz hasonlóan szeptemberben már a harmadikat is felvettem” – avat be.

Ami az újabb, negyedik hullám börtönön belüli megítélését illeti, Vass Csaba azt mondja: „Nézze, itt mindig várunk valamire. Nyilván a fertőzés újbóli terjedése elszomorít bennünket, de azt érzem, hogy az egy évvel ezelőtti feszültség ellaposodott. Tudomásul vesszük, ami történik, el kell fogadnunk a helyzetet. Rosszul érint bennünket, de azt tisztán kell látni, hogy a régi életünket, a kedvezményeinket egyhamar nem kapjuk vissza. De az nagyon sokat számít, hogy beoltva már kisebb annak az esélye, hogy súlyosan megbetegedjünk.”

A korlátozások miatt több országban börtönlázadások is voltak, de Kovács Mihály kérdésünkre azt mondja, itthon semmilyen rendkívüli esemény nem történt a börtönökben. Szerinte ebben a kedvezményeknek is szerepük volt, így a Skype-olás bevezetése mellett az, hogy több csomagot fogadhattak a rabok, megnövelték a telefonálás időtartamát, illetve akinek nem volt elég pénze, azok havi 3×5 perc erejéig ingyen telefonálhattak.

Köszönjük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának a segítségét.