A 27 EU-tagállam összesen 301 milliárd eurót költött családtámogatásokra 2017-ben, ez az EU akkori GDP-jének 2,3 százaléka volt. Ez a szociális juttatásokra fordított teljes összeg 8,6 százalékát tette ki. A családi ellátásokra fordított kiadásoknak Luxemburgban a legnagyobb az aránya, a legalacsonyabb pedig Hollandiában. A családi ellátásokra szánt kiadások részesedése az összes szociális kiadásból igen nagy szórást mutat. Luxemburgban például 15,3 százalék, őket követi Lengyelország (13,4 százalék) és Észtország (13,1 százalék). A legalacsonyabb adat Hollandiából (4,2 százalék) és Portugáliából (4,9 százalék) érkezett.

Az egy lakosra jutó családi támogatások éves kiadása szintén Luxemburgban volt a legnagyobb (3140 euró/lakos). Messze leszakadva, de még mindig igen nagyon összeggel jönnek a dánok (1742 euró), a svédek (1367 euró), a németek (1286 euró) és a finnek (1208 euró). A luxemburgi adat értelmezésekor fontos tudni, hogy ezeknek az ellátásoknak a jelentős részét a nagyhercegség határain kívül lakó személyeknek fizetik ki. A lista másik végén álló három országban a családi ellátásokra szánt kiadások lakosonként nem érték el a 200 eurót: Romániában 103, Bulgáriában 129, Litvániában pedig 179 euró ez az összeg.

Magyarország felzárkózik az európai átlaghoz

Nézzük meg, hogy ezekben az összehasonlításokban hol helyezkedik el Magyarország. A GDP-arányos családtámogatási kiadások terén Magyarország a kilencedik legnagyobb részesedéssel rendelkezik, 2,2 százalékkal, ami egy tizeddel marad el az EU-s átlagtól. A térség országai közül csak Lengyelország esetében nagyobb ez az arány. A magyar adat közvetlenül a gazdag nyugati országokat követi, sőt, megelőzi például Belgiumot és lényegesen több mint a holland százalékos részesedés. Érdekes és árulkodó, hogy míg az egy főre jutó költések tekintetében Bulgária – ahogy fentebb említettük is – a második legkevesebbet költi, úgy ezeknek a kiadásoknak a GDP-arányos részesedését tekintve a középmezőnyben van. Vagyis erőn felül igyekszik családtámogatásra költeni a bolgár kormány, de összességében a magyar adatokból is ez szűrhető le.

A szociális kiadásokon belül a családtámogatás részesedése terén még előrébb áll Magyarország a rangsorban. A 12,7 százalék 2017-ben a negyedik helyet jelentette, a lengyelek itt is két helyezéssel, közel 1,3 százalékkal járnak előttünk. Ugyanakkor a korábban már említett speciális helyzetben lévő Luxemburgot leszámítva az összes gazdag nyugati országot sikerült megelőzni ezen a téren. Az uniós átlag 8,56 százalék volt. Meg kell említeni, hogy az Eurostat rendelkezésére áll a 2018-as magyar adat is, ekkorra azonban már csökkent ez a részesedés, de nem sokkal, két évvel ezelőtt az arány 11,84 százalék volt.

Azt, hogy a magyar családtámogatási rendszer összege mögött milyen eloszlási aránytalanságok vannak, ebben a cikkünkben elemeztük: A Fidesz családbarátnak nevezett rendszere inkább tehetőscsalád-barát rendszer

Végül ami az egy főre jutó kiadásokat jelenti nominális értékben, itt már óriási különbségek vannak kelet és nyugat között. A lista élén extrém magas költéssel áll Luxemburg, az utolsó helyen pedig Románia. A két összeg közötti különbség több mint 3000 euró, vagyis több mint egymillió forint. Magyarország itt már a mezőny második felébe került, hátulról a tizedik helyre, 279,5 euróval. Az uniós átlag egyébként 675 euró. Itt is rendelkezésre áll a 2018-as magyar adat, ami azonban nem sokkal, mindössze három euróval haladja meg az egy évvel korábbi kiadás szintjét.