Adatvédelem az online térben: a sütik támadása
Ismerős, amikor egy honlap megnyitásánál azonnal felugrik a kérdés, milyen adatainkat akarjuk megosztani a szolgáltatóval? Na, az EU miatt van. A magyarok az uniós átlaghoz hasonlóan tudatosak az online térben. De van hova fejlődni.
Európát a digitális személyes adatok legerősebb védelmezőjének tartják a világban. Az adatok védelme egyike azon területeknek, ahol az Európai Unió tagállamai közösen többet tudnak elérni és konkrét védelmet biztosítani a polgároknak.
A legutóbbi, 2020-as uniós felmérés szerint erre van is igény. Minden második 16–74 év közötti ember megtagadta személyes adatainak reklámcélú felhasználását, amikor a felmérést megelőző 3 hónapban az internetet magáncélra használták.
A válaszadók 46 százaléka arról számolt be, hogy csak korlátozott hozzáférést engedett földrajzi helyéhez, vagy teljesen megtagadta az információkhoz való hozzáférést. Magyarországon ez az arány 37 százalék, hasonlóan Belgiumhoz, Észtországhoz és Írországhoz.
Azonban kevesebb (40 százalék) uniós polgár olvassa el az adatvédelmi nyilatkozatokat a személyes adatok megadása előtt. Magyarország az európai átlaghoz hasonlóan áll: a válaszadók 41 százaléka mondta azt, hogy elolvassa az adatvédelmi nyilatkozatot.
Ugyanígy, a válaszadók 40 százalék korlátozta a hozzáférést a közösségi oldalak profiljához vagy tartalmához, vagy megosztott online tárhelyhez. Magyarországon ez az arány 37 százalék.
A válaszadók 33 százaléka ellenőrizte, hogy biztonságos-e az a webhely, ahol személyes adataikat megadták, Magyarországon ez az arány magasabb az uniós átlagnál, 36 százalék.
A személyes adatok tudatos védelmének foka természetesen jelentősen eltér a különböző tagállamokban. A hollandok tagadták meg személyes adataik reklámozásra való felhasználását legnagyobb arányban, méghozzá 73 százalékban. Finnországban a válaszadók 70 százaléka mondta, hogy megtagadta a hozzáférést, Dániában és Németországban 63 százalék, és Spanyolországban 62 százalék volt ez az arány.
Jellemzően a Közép-, és Dél-Európában élő válaszadók bizonyultak kevésbé tudatos felhasználóknak. Bulgáriában a válaszadók csak 10 százaléka tagadja meg adatainak reklámcélú felhasználását. Romániában 20 százalék, Görögországban 29 százalék, Szlovákiában 30 százalék és Lettországban 32 százalék az arány.
Viszonylag sokan, a magyarok 67 százaléka tudja, hogy az internetes sütiket arra használják a cégek, hogy kövessék a felhasználó viselkedését. Viszont csak 27 százalék változtatott bármit az internetes böngésző beállításain, hogy korlátozza vagy letiltsa a sütiket.
Hollandiában és Dániában a válaszadók majdnem kilencven százaléka tudja, mire használják az internetes sütiket, Romániában viszont a válaszadók pusztán 39 százaléka van ezzel tisztában. Hollandiában 47 százalék azok aránya, akik megváltoztatták a beállításaikat, hogy védjék magukat, Dániában 33 százalék, Finnországban 50, miközben Cipruson csak 8 százalék és Romániába csak 13 szánt erre időt.
Magyarországon mindössze a válaszadók 17 százaléka töltött le valamilyen szoftvert, amely korlátozza azt, mennyire követhető viselkedésük az interneten. Belgiumban kimagaslóan sokan, a válaszadók 50 százaléka védi adatait valamilyen szoftver segítségével, Bulgáriában ez az arány csak 9 százalék.