A magyarok eddig nem lelkesedtek az európai parlamenti választásokért – de mi lehet a gond?

2024 ismét az európai parlamenti választások éve lesz, azonban az alaptörvény legutóbbi módosításának értelmében  Magyarországon ez egybeesik majd az önkormányzati választással is. A kormány a döntést költséghatékonysági okokkal indokolta, ám több kritikus is taktikai megfontolást vél felfedezni a háttérben. Az érvelésben – miszerint a kormányoldal a két választás összevonásával próbálja saját szavazóit az urnákhoz vonzani – lehet valami, ugyanis összességében elmondható, hogy az európai választásoknak önmagukban nincs túl nagy mozgósító ereje.

Ez a probléma részben még a politikai hovatartozástól is független. Európában főleg regionális különbségeket láthatunk az európai parlamenti választások részvételi adataiban, konkrétabban, Nyugat-Európában jóval nagyobb arányban mennek el szavazni az emberek mint Kelet-Európában. 2019-ben például az európaiak 50,66%-a szavazott az EU-s választásokon, de ez az átlag nem mond el túl sokat a valós helyzetről. Míg Belgiumban 88,47% volt a részvétel, addig Szlovákiában csak 22,74%. Magyarország egyébként a 2004 után csatlakozott EU-tagállamokat nézve megközelítőleg a középmezőnyben van, de a részvételi számok nagyon ingadozóak választásról választásra, és természetesen meg sem közelítik a régebbi EU-tagok részvételi adatait.

Magyarországon a legutóbbi, 2019-es európai parlamenti választáson az embereknek csak a 43.58 százaléka ment el szavazni, és ez a mindenkori legmagasabb részvételi arány. A mélypont ebben a tekintetben 2014-ben volt, ekkor a magyarok csak 28,92 százaléka voksolt. Azonban, ha települési szintre bontjuk a részvételi adatokat, számos érdekes példát is találunk, ahol az európai választások megmozgatták a szavazókat, habár igaz, ennél is több akad azon településekből, ahol nem ez a helyzet.

Viszont, mielőtt sorra vesszük a pozitív és negatív rekordereket, érdemes átgondolnunk, összességében mit is jelentenek, és miért lehetnek ennyire népszerűtlenek az EU-s szintű szavazások. Az európai parlamenti választásokat öt évente rendezik meg, és az unió minden egyes tagállamában szavaznak a választók arról, kik kapjanak mandátumot az Európai Parlamentben. Az európai parlamenti szavazáson pártlistákra szavazhatunk, és a pártok a listás szavazatok arányában részesülnek a Magyarországnak járó európai parlamenti mandátumokból.

A legutóbbi, 2019-es választáson például a Fidesz 13, a DK 4, a Momentum 2 az MSZP és a Jobbik pedig 1-1 mandátumot szerzett, így osztották meg a Magyarországnak fenntartott 21 képviselői helyet. Ami azonban érdekes, hogy habár a képviselők az Európai Parlamentben általában europártokhoz tartoznak, a választók a tagállamokban nem ezekre az európai szintű pártokra, hanem a saját, országos pártjaikra szavaznak.

Így fordulhatott elő például Magyarországon az a különös helyzet, hogy mind azok, akik a DK-ra, mind pedig azok, akik az MSZP-re voksoltak, végül EU-s szinten az Európai Szocialisták és Demokraták europártjába küldtek képviselőt. Aki pedig Magyarországon jelenleg az Európai Parlament legnagyobb pártját, a jobb-közép, kereszténydemokrata Európai Néppártot szeretné támogatni, annak nincs szerencséje. Az Európai Néppárt egyik magyar tagja, a Fidesz ugyanis még 2021-ben kilépett a néppártból , miután az felfüggesztette tagságát. Meglepő módon a KDNP nem lépett ki, de ők jelenlegi információink szerint ettől függetlenül nem indítanak saját pártlistát az európai parlamenti választáson.

Aki szerint ez zavaros, annak teljesen igaza van. Az európai választások régen hangoztatott kritikája, hogy a választóknak nehéz megérteni azt, kit is támogat a szavazatuk EU-s szinten. Ezért javasolja több politikus és szakértő, hogy inkább az europártoknak kellene listát állítania és kampányolnia ezen a választáson, de ez vélhetően 2024-ben még nem így lesz. A másik komoly probléma, hogy sok politológus szerint az európai ügyek másodlagosak az európai parlamenti választásokon, és a szavazók a pártok tagállamokon belüli teljesítményét jutalmazzák vagy büntetik a szavazatukkal, aminek nem sok köze van ahhoz, hogy mit preferálnának európai szinten.

Úgy tűnik azonban, hogy van Magyarországon néhány hely, ahol az emberek mindezen problémák ellenére is szívesen szavaznak az európai parlamenti választásokon. A 2019-es szavazás adatait vizsgálva települési szintű részvételi arány tekintetében az országos összehasonlítás első öt helyén Zala megye öt kis falva áll. A lista első helyét Felsőszenterzsébet nyerte el, 100%-os részvételi aránnyal. Azonban ez a rekordmagas részvétel még nem jelenthet megnyugvást az elemzők számára. Felsőszenterzsébet ugyanis hazánk második legalacsonyabb lélekszámú települése 18 lakosával. Egyébként a legkevesebb választópolgárral rendelkező Iborfia is a top ötben van, itt a 9 választóból 8 ment el szavazni, de ez még így is 88,89%-os arány.

A városok közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántháza vezeti a listát, itt 2759 lakosból 2062-en szavaztak, ez 74,74%-os részvételt jelent. A 10 000 fő fölötti települések között Budaörs áll az első helyen, viszont a részvétel aránya már itt is csak 56,21% volt, ez alig 13%-kal jobb az országos átlagnál. Tehát a feltételezés, hogy a városiakat sokkal jobban érdekelnék az európai parlamenti választások, legalábbis a magyar adatokra nézve, gyenge lábakon áll. Budapesten valamivel több mint 52% ment el szavazni, ez viszonylag jó arány a vidéki nagyvárosokhoz képest. Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr átlag közeli, 42 és 47% közötti részvételt értek el.

Listánk negatív rekordere Szendrőlád, ami Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, itt 14,2% volt a részvétel. Ez számokban azt jelenti, hogy a választók közül csak 188-an mentek el szavazni, míg 1136-an úgy döntöttek, inkább otthon maradnak. A 10 000 fő fölötti települések között Hajdúsámson a sereghajtó, itt 29,84% volt a részvételi arány. Egyébként, talán nem meglepő módon Budapest után Debrecenben voltak darabszám szerint a legtöbben akik nem szavaztak, több mint 93 ezer debreceni választott más programot a választás napjára.

Mindenesetre érdemes lesz figyelemmel követni a 2024-es európai parlamenti választások részvételi adatait, és azt, hogy segít-e az új, önkormányzati választásokkal összevont rendszer a szomorkás részvételi számokon. És természetesen az is kérdés, változtathat-e az összevonás az eredményeken. Ami azonban biztos, hogy a magyarok eddig nem lelkesedtek az európai választásokért. Ha most az összevonás miatt mégis többen voksolnak, nem biztos, hogy segít abban, hogy a magyarok valóban jobban elmerüljenek az európai politika rejtelmeiben.